Egy kis Szalafő.....

Az Őrség egyik legrégebbi települése, nevét az itt eredő Zala „Szala” folyóról kapta. Jelentése: Szala forrásvidék, régiesen: Szalafej.

A település az ősi családnevek tanúsága szerint közvetlenül a honfoglalás utáni években jött létre, kezdetben a fejedelmi, majd a királyi őrök székhelyeként.

Az itt élők a nyugati gyepűrendszer védelmezőiként szabad, kiváltságos jogállásukat a 14. század végéig megőrizték. Már ekkor megteremtve az alapját annak a sajátos szeres településszerkezetnek és mezőgazdasági kultúrának, mely egyedülálló tájharmóniát eredményező mozaikos tájszerkezetet varázsolt az ide látogató szeme elé.

A dombhátakon kialakított házcsoportok, az ún. szerek – abban az időben még védelmi célokat is szolgálva – jelenítették meg a falu egységét. A házcsoportok gyakorlatilag egy-egy őrálló család tagjai számának növekedésével jöttek létre. A falu ma hét szerből áll, melyek közül méltán a leghíresebb Pityerszer, ahol a Népi Műemlék Együttes található.

Szalafő Életfája a település központjában a Jégverem közvetlen közelében került felavatásra. A faluban 16 országos védettség alatt lévő népi műemlék ház található. 

A határban van az un. Őserdő amely az elhagyott szántók beerdősülésével jött létre és immár sok-sok évtizede emberi beavatkozás nélkül, szabadon növekedik. 

A községtől északnyugatra Orfalu és Farkasfa között található a Fekete tó, innen ered a Szala patak fő ága, mely a Felsőszer és Pityerszer között ér be a faluba. Halomsír-okból - kurgán vagy tumulus - kb. 30 található, melyek a Szala patak jobb partján, attól párszáz méteres távolságon belül helyezkednek el.